Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény értelmében azok részére fizethet hozzájárulást, akik Önnel, illetve cégével munkaviszonyban állnak.

A munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalót sem zárhat ki, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll, illetve minden munkavállaló részére azonos mértékű hozzájárulást kell fizetnie.

A munkáltatói hozzájárulás lehet fix összeg vagy a munkabér meghatározott százaléka, melyet minden munkavállalójára egységesen kell alkalmaznia. Százalékban meghatározott hozzájárulás esetén megadható a minimum és maximum összeg is (pl. a munkabér 5%-a, de havonta minimum 5.000, maximum 23.400 forint). Az egységesnél magasabb hozzájárulást a munkáltató azok részére fizethet, akik 15 éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt. Ez esetben akár naptári évenként is differenciálhat, azonban az azonos korcsoporthoz tartozó munkavállalók között nem tehet különbséget.

A hozzájárulás fizetése szüneteltethető, ha a munkavállaló pénztártag munkaviszonya szünetel, illetve részére munkabér nem jár. Ennek feltételeit minden munkavállaló részére nézve azonos módon kell meghatároznia.

Ha a pénztártag tagdíját Ön, vagyis a munkáltató fizeti, akkor az 2020 júliusától jövedelemként adózik, azaz

• a munkáltató 13%
• a munkavállaló 33,5% közterhet (SZJA, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) fizet utána.

A jogszabály kimondja, hogy a munkáltatónak a juttatás tárgyidőszakában le kell vonnia az adóelőleget, a pénztártag egyéni egészségpénztári számlájára a juttatás nettó értéke kerül.

A munkavállaló 2019 évtől 20% adó-visszatérítést kaphat a munkáltatói hozzájárulás után is, melyből a Pénztár működési költséget nem von.

Cégének lehetősége nyílik arra, hogy adomány formájában munkavállalóit támogatásban részesítse.

Abban az esetben, ha nem egységesen kívánja a munkavállalókat támogatni, egyes - az Alapszabályban meghatározott - csoportokat adomány formájában is támogathat.

Az OTP Egészségpénztár Alapszabálya értelmében adományban részesülhet:

• a tagdíjfizető tagok összessége,
• az egy munkáltatónál dolgozó tagok,
• azonos időtartamú munkaviszonnyal rendelkező tagok,
• a jelenlegi munkáltatójuknál azonos időtartamú munkaviszonnyal rendelkező tagok,
• jelenlegi munkáltatójuknál a támogató által meghatározottnál rövidebb/hosszabb munkaviszonnyal rendelkező tagok,
• azon tagok, akiknek a jelenlegi munkáltatótól származó jövedelme a támogató által meghatározott összeg alatt/felett van,
• az azonos életkorú tagok összessége,
• valamely konkrét közigazgatási határok között állandó lakóhellyel rendelkező tagok,
• az ugyanolyan szakképzettségű tagok,
• az ugyanolyan típusú munkaszerződéssel rendelkező tagok,
• ugyanolyan munkakörben dolgozó tagok,
• ugyanolyan beosztásban dolgozó tagok,
• a veszélyességi fokozatú munkakörben dolgozó tagok,
• az egy hetet meghaladó betegállományban tartózkodó, illetve kórházi gyógyellátásban részesülő tagok,
• az adományozó Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának nem minősülő tagok,
• újonnan belépő tagok,
• azon tagok, akik a támogatóval az általa meghatározott Szolgáltatások teljesítésére tartós jogviszonyba állnak, vagy eseti megállapodást kötöttek,
• A Pénztár tagozat tagja.

Amennyiben az adomány mellett dönt, egyidejűleg több szempontot is alkalmazhat. Az adomány névre szólóan adható és nem helyettesítheti a tagdíjat.

Az adomány 2019-től jövedelemként adózik (hasonlóan a munkáltatói hozzájáruláshoz), azaz

• a munkáltató 13%
• a munkavállaló 33,5% közterhet (SZJA, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) fizet utána.

A jogszabály kimondja, hogy a munkáltatónak a juttatás tárgyidőszakában le kell vonnia az adóelőleget, a pénztártag egészségpénztári számlájára a juttatás nettó értéke kerül.

A munkavállaló 20% adó-visszatérítést kaphat az adomány után is, melyből a Pénztár működési költséget nem von.

2019-től a munkáltató célirányosan, célzott szolgáltatások formájában is nyújthat támogatást munkavállalói számára. A célzott szolgáltatási forma azon munkáltató számára megfelelő választás, aki dolgozói számára konkrét orvosi vizsgálatot, ellátást szeretne biztosítani (pl. manager szűrés, szemészeti vizsgálat, laborvizsgálat lehetőségét), vagy akár konkrét családi (önsegélyező) támogatást szeretne juttatni (pl. lakáshitel törlesztési-, illetve gyermek születési-, gondozási-, nevelési-, beiskolázási támogatást). A célzott támogatás nyújtható egységesen, illetve a munkavállalók egyes csoportjainak más-más célzott szolgáltatás is adható, de csoportonként azonos összegben (pl. nemek szerint).

A célzott szolgáltatások adózása rendkívül előnyös:

• Az egészségpénztári célú célzott támogatás esetében a befizetett összeg továbbra is egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles, a támogatást nyújtó 33,04% megfizetésére köteles, a tagok adómentesen igénybe vehetik, de adó-visszatérítés (20%) nem vehető utána igénybe.
• Az önsegélyező célú célzott támogatás esetében a befizetett összeg után a támogatónak nem keletkezik adókötelezettsége, a szolgáltatás igénybevételekor a tagnak (igénybevevő magánszemélynek) a szolgáltatás értékének megfelelő egyéb jövedelme keletkezik (összesen 24,92%), melyet a pénztártagnak az előírt határidőig utólag kell megfizetnie, adó-visszatérítés (20%) nem vehető utána igénybe.

A célzott szolgáltatás nyújtásához célzott szolgáltatási szerződés megkötése szükséges a Pénztárral. Ebben a szerződésben kerülnek meghatározásra az együttműködési feltételek (tagsági kör, összeg, pénztári működési költségek, szolgáltatások, elszámolás rendje, módja, határideje, stb.).

A célzott szolgáltatásokról bővebben az alábbi linkre kattintva olvashat.