A zöldhályog (glaucoma) nem egyetlen, hanem több, alapjaiban különböző betegség elnevezése. A betegségek közös jellemzője, hogy kialakulásuk során romlik a látóidegfőt tápláló kis erek keringése, mely látóideg károsodáshoz, látótérvesztéshez és végső esetben vaksághoz vezethet.

A glaucoma szó görög eredetű. Sokszor „zöldes”-nek fordítják, pedig „fátyolos, homályos” jelentése jobban leírja a betegség által okozott látási problémákat.

A glaucoma gyakori betegség. A felnőtt lakosság 2%-át is érintheti. Súlyos betegség, mert vakságot is okozhat. A magyarországi vakok kb. 16%-a glaucoma következtében vesztette el a látását.

A glaucomának nevezett betegségeket többféleképpen lehet csoportosítani. Ha önállóan alakul ki, elsődleges, ha egy másik szembetegség talaján alakult ki, akkor másodlagos glaucomáról beszélünk. Ritkán, de előfordulhat veleszületett glaucoma is.

A zöldhályog másik csoportosítása szerint beszélhetünk nyitott zugú vagy zárt zugú glaucomáról. A „zug” kifejezés a szivárványhártya és a szaruhártya közötti területre, sarokra (csarnokzug) utal, amelyen keresztül a szem elülső részében keringő csarnokvíz felszívódik és a vénás keringésbe kerül.

Nyílt zugú zöldhályog esetén a csarnokzug nyitva marad, azonban a szemben található képletek degenerációja következtében károsodik a csarnokvíz elfolyása. Az elfolyás akadályozása miatt fokozódhat a szemen belüli nyomás, de az általában csak addig emelkedik, amíg biztosítani tudja a csarnokvíz elvezetését. A nyitott zugú glaucoma tünetszegény, alattomosan súlyosbodó betegség. Általában mindkét szemet megbetegíti, de a károsodás mértéke szemenként különbözhet.

A betegek sok esetben panaszmentesek, ritkán enyhe, szem körüli fejfájással jelentkeznek. A betegek először gyakran már a látásromlás jeleivel keresik fel orvosukat: kezdetben a perifériás látótér szűkül be, amely kezelés nélkül vaksághoz vezet.

A zárt zugú zöldhályog minden esetben szűk csarnokzugú szemeken alakul ki. A betegek háromnegyed része 50 év feletti nő, akiknél leggyakrabban a délutáni, esti órákban (amikor a kitágult pupilla miatt tovább romlik a csarnokvíz elvezetése) alakulnak ki a betegség tünetei. A csarnokvíz elfolyásának hirtelen megakadályozódása a szemen belüli nyomás hirtelen megemelkedését okozza, amely fájdalmat, a szem megkeményedését, szempirosságot, könnyezést, hányingert, hányást is vonhat maga után. Ez az állapot azonnali kezelést igényel!

A zöldhályog kezelése szemcseppek és gyógyszerek alkalmazásából áll, valamint műtéti, lézeres beavatkozásra is szükség lehet. A terápia célja a szemben lévő nyomás csökkentése, a látóideget tápláló erek keringésének javítása.

Mivel a zöldhályog sokáig nem okoz panaszokat, így felismerésében fontos szerepet kapnak a szűrővizsgálatok. A rendszeres szemészeti szűrővizsgálat mindenki számára fontos lenne, egyes pácienscsoportok azonban kiemelten veszélyeztetettek. Ide tartoznak az 50 év felettiek, azok, akiknek valamilyen hajlamosító betegségük van (cukorbetegség, magas vérnyomás, veseelégtelenség) valamint akiknek a családjában már előfordult zöldhályog.