A rheumatoid arthritis az autoimmun betegségek körébe tartozó, krónikus betegség. Ugyan leggyakrabban a 20-50 év közötti korosztályt és főként a nőket érinti, de bárkinél, bármely életkorban kialakulhat. A betegség háttere nem teljesen tisztázott, azonban a genetikai tényezők mellett bizonyos vírusok és baktériumok is szerepet játszhatnak kialakulásában.

A rheumatoid arthritisben az immunrendszer valamilyen, eddig ismeretlen okból kifolyólag megtámadja az ízületeket körülvevő hártyát, aminek hatására gyulladás keletkezik. Ennek eredményeképpen megvastagodik az ízületeket körülvevő hártya, károsodnak az ízületet alkotó porcok, csontok és szalagok. Kezelés nélkül a gyulladás teljesen elpusztíthatja az ízületet, és deformitások kialakulásához valamint rokkantsághoz vezethet.

A rheumatoid arthritis egy igen fájdalmas betegség. Leggyakrabban a meleg tapintású, duzzadt és reggelre rendszerint merevvé váló ízületek miatt jelentkeznek a betegek. A reggeli merevség mozgatás hatására jellemzően enyhül, az ízület egy-két órán belül „bejáratódik”. A tünetek leggyakrabban a kisebb ízületekben, például az ujjak, a kézfej és a csukló ízületeiben jelentkeznek. Az ízületek érintettsége általában szimmetrikus. A betegség előrehaladásával a panaszok már a térdet, a bokát, a könyököt, a vállat, a csípőt is érinthetik, az ízület destrukciójával azok deformálódáshoz vezethetnek. A tünetek intenzitása széles skálán belül változhat, egy-egy panaszmentes időszakot hirtelen fellángoló tünetek követnek. A rheumatoid arthritisben termelődő autoantitestek nem csak az ízületekben okoznak károsodás, hanem a más szerveket is megtámadhatnak.

A betegeknél számos különböző bőrtünet alakulhat ki, pl. a bőr alatti szövetekben kis csomók, ún. granulómák keletkeznek, az erek károsodása következtében lilás színű rácsos rajzolat jelenhet meg a bőrön. A betegség gyakran megtámadja a tüdőt, ahol kötőszövet felszaporodást (fibrózist) és a vesét, ahol veseműködési zavart okozhat. A rheumatoid arthritisben szenvedő betegek hajlamosabbak a stoke-ra és a szívinfarktusra, de kialakulhat náluk szívbelhártya (endocarditis) valamint szívburok (pericarditis) gyulladás is. Az egész szervezetet érintő általános tünetek közül a fáradtság, a láz és a fogyás emelhető ki.

A rheumatoid arthritis jelenleg nem gyógyítható, azonban gyógyszeres kezeléssel a gyulladás csökkenthető, a fájdalom enyhíthető valamint lassítható a betegség előrehaladása és megelőzhető az ízületek károsodása, deformálódása. A gyógyszeres kezelés bázisa az immunrendszer gyengítésére irányuló immunszuppresszív, és az immunrendszer működését megfelelő irányba terelő ún. immunmoduláns kezelés. A gyógyszeres kezelés mellett a fizikoterápia is segítheti a panaszok enyhítését.

Az állapotnak megfelelő rendszeres testmozgással, gyógytornával is késleltethető az ízületi mozgástartomány beszűkülése. A relaxálás pedig elősegítheti az izmok ellazulását, ezáltal mérsékelheti a fájdalmat.