Még ma sem tudjuk pontosan, hogyan és miért álmodunk. A pszichológia egyik atyja, Sigmund Freud szerint álmaink segítségével éljük meg tudatalatti vágyainkat. A rémálmok okáról is eltérő feltételezések születtek: egyesek úgy vélik, hogy a rémálmok normális reakciók a napközben minket ért stresszre, segítenek a traumák feldolgozásában. Kutatási eredmények szerint, ha álmunkban vissza-visszatérve üldöznek, zuhanunk, vagy netán egy hang sem jön ki torkunkon, akkor agyunk sokszori próbálkozásra sem birkózott meg a stressz által kiváltott negatív érzelmekkel.

A felnőttek csaknem fele szenved időről időre rémálmoktól, a rossz álmok azonban főként a gyermekeket sújtják. A nők gyakrabban szenvednek rémálmoktól, mint a férfiak. A félelemérzettel, szorongással járó rémálmok az alvás REM (gyors szemmozgású) fázisában, leginkább az éjszaka második felében jelentkeznek, és gyakran ébresztőleg hatnak. A REM fázis a felnőttek alvásidejének 20-25 százalékát teszi ki, míg a csecsemőknél ez az arány 80 százalék. Rosszat álmodni normális jelenség, azonban ha a rémálmok mindennapossá válnak, az nem csak éjszakákat, de az ébren töltött órákat is megkeserítheti.  A lidércnyomást gyakran keverik a rémálmokkal, a különbség a kettő között az, hogy a lidércnyomás a non-REM szakaszban jelentkezik és a páciens csak elmondások alapján tudja, hogy mit csinált álmában.

A legtöbb esetben a rémálmok hátterében fel lehet fedezni valamilyen traumával, stresszel járó életeseményt, felnőttek esetében például gyászt, gyermekeknél olyan nagyobb változásokat, mint az iskolakezdés vagy testvér születése. Az elalvás előtti étkezés is okozhat nyugtalan éjszakát, továbbá bizonyos betegségek (pszichiátriai betegségek, pajzsmirigy-túlműködés, láz) gyógyszerek mellékhatásai, kábítószer- és alkoholfogyasztás, valamint elvonási tünetek, alvási apnoe (alvás alatti légzéskimaradás) és egyéb alvászavarok is okozhatnak rémálmokat.

Mit tehetünk a rémálmok ellen?

Lehetőleg minden nap azonos időben feküdjön le és keljen fel, még a hétvégéken se térjen el nagymértékben a megszokott ritmustól! A sportolás nemcsak a feszültségoldásban segít, de abban is, hogy könnyebben aludjon el. Kerülje a nyugtató- és serkentő hatású szereket, például a koffeint! Lefekvés előtt végezzen pihentető tevékenységeket, vegyen egy fürdőt vagy olvasson! Ha az alvást nyugtató tevékenységekkel köti össze, könnyebben fog álomba szenderülni. Ügyeljen a hőmérsékletre, a túl meleg és a túl hideg szoba egyaránt zavarhatják a pihentető alvásban.  Forduljon orvoshoz, ha heti egynél gyakrabban álmodik rosszat, vagy ha a rémálmok miatt nem tudja magát kipihenni, ha az éjszakai stressz egész napjára rányomja a bélyegét!