A napsugarak veszélyeiről sokat hallani, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni a ránk leselkedő veszélyekről. Ha nem vagyunk kellően elővigyázatosak, egy strandolás, egy nyári kirándulás idején könnyedén napszúrást kaphatunk. Ugye Ön se szeretné betegséggel, rossz közérzettel tölteni a pihenést? Lássuk, mit tehetünk a megelőzés érdekében!

Mi okozza a napszúrást?

A napszúrás oka a napsütésnek való túlzott kitettség és a magas hőmérséklet együttes hatása, aminek következtében az agyhártya begyullad. (Ez a gyulladás tehát a közismert agyhártyagyulladással ellentétben nem kórokozó eredetű, úgynevezett steril gyulladás.) A jellegzetes tünetek hátterében az agyhártya megduzzadása áll, amely nyomást gyakorol az agy különböző területeire. A napszúrás a gyermekeket és időseket különösen veszélyezteti, ezen kívül fokozza a kockázatot a nem elégséges folyadékpótlás a túlzott fizikai aktivitás.

Melyek a napszúrás tünetei?

A tünetek, a gyengeség, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, láz, fényérzékenység, bőrpirosság, ájulás általában csak órák múltán, az esti órákban jelentkeznek. Azt megelőzően a leggyakoribb tünet a fáradtság.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

• Viseljen sapkát, kalapot vagy kendőt, lehetőleg világos színűt!
• A sapkát, kalapot át is nedvesítheti.
• Igyon sok folyadékot, lehetőleg vizet!
• 11 és 15 óra között kerülje a napon tartózkodást!
• Ha strandol, lehetőleg akkor is húzódjon árnyékba!
• Hagyjon időt szervezetének az alkalmazkodásra, fokozatosan növelje a napon töltött időt!
• Különös figyelmet fordítson gyermekei védelmére, főleg a csecsemőkére.

Mi enyhítheti a panaszokat?

• tarkóra helyezett hideg vizes borogatás
• hidegzuhany
• ágynyugalom
• fénytől védett helyen való tartózkodás
• lassú, de bőséges folyadékfogyasztás
• láz- és fájdalomcsillapítók

Mi a különbség a napszúrás és a hőguta között?

A szó szoros értelmében vett hőguta hazánkban nagyon ritkán fordul elő, mivel 40 fok feletti lázzal és eszméletlenséggel jár. Előszobája, a hőkimerülés viszont komoly kockázatot jelent a mi égövünkön is. Hőkimerülés során a test túlmelegedik, felborul a szervezet só- és folyadékháztartása. Vízhiányos a hőkimerülés, ha nem ittunk, és sóhiányos, ha ittunk ugyan, de sem táplálékkal, sem folyadékkal nem vittünk sót a szervezetbe. A hőkimerülés izomgörcsökkel, lázzal, légzési nehézséggel, szapora pulzussal jár. Fektessük le, és borogassuk a beteget, míg a segítség meg nem érkezik.