Az elmúlt években több tudományos vizsgálat is foglalkozik a szelénnel és annak antioxidáns hatásával. Korábbi kutatási eredmények azt mutatják, hogy megfelelő mennyiségű szelén bevitelével megelőzhető lehet több daganatos betegség (pl. prosztata, tüdő-és hólyag tumor), a magas koleszterinszint, de még a cukorbetegség is.

A szelént 1817-ben fedezték fel és Szelénéről egy görög istennőről kapta a nevét. A szelén nyomelem lévén aránylag kis mennyiségben szükséges a szervezet számára.  1959-ben bizonyították be először, hogy a szelén részt vesz az immunrendszerünk működésében. Testünkben 6-14 gramm található belőle, legnagyobb mennyiségben a pajzsmirigy, a máj, a hasnyálmirigy, a szívizomszövet és a herék tartalmazzák. A szelén a talajban és kőzetekben található, felhalmozódik a növényekben, és ezúton kerül be a táplálékláncba. Jó szelén források a halak és a tenger gyümölcsei, a teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék, bizonyos zöldségek (pl. brokkoli), belsőségek (pl. máj és a vese).  A szelén hatását felerősíti az E-vitamin, ugyanakkor a kén, az ezüst és az arzén gátolja a szelén hatásait.

Túlzott bevitele azonban növeli a rákos megbetegedések kockázatát. Fehér János, a Semmelweis Egyetem pár éve elhunyt professzorának egyik kutatási eredménye pedig azt mutatta, hogy a szelén segíthet az autoimmun pajzsmirigy-gyulladásban is. A professzor vizsgálati eredménye azért is jelentős, mert korábban azt találták, hogy az alacsony szelénszint összefüggésben állhat a pajzsmirigybetegségekkel.

A The Lancet című folyóiratban megjelent egyik tanulmány szerint, azonban mint mindenből, a szelénből sem jó a túlzott bevitel, mert ebben az esetben nem megakadályozza, hanem akár elő is idézheti a 2-es típusú cukorbetegséget. A szerző szerint csakúgy, mint más nyomelem esetében, a pótlás akkor bizonyult ténylegesen hatásosnak, amikor a korábbi bevitel nem volt megfelelő. A szerző kiemeli, hogy akiknél a vérben lévő szelén értéke eléri vagy meghaladja a 122 µg/l-t (és ide tartozik a fejlett társadalomban élők zöme), azoknak nem ajánlott szeléntartalmú étrend-kiegészítőket szedniük. Akiknek viszont az előbb említett értéknél kisebb a szelénszintjük, orvossal konzultálva különösebb kockázat nélkül emelhetik 130-150 µg/l-ig.

Milyen betegségekre van hatással a szelén hiánya?

• vérszegénységre, sarlósejtes vérszegénységre
• szívizombántalom
• Alzheimer-kór, Parkinson-kór
• anyajegyek, májfoltok gyakrabban fordulnak elő hiánya esetén
• terhesség alatti szelénhiány kis szülési súlyt eredményezhet
• izomfájdalom, izombetegség

Vegetáriánus vagy vegán táplálkozás esetén fontos odafigyelni, hogy szervezetünk minden szükséges tápanyagot, vitamint megkapjon.  Növényi eredetű szelénforrások: napraforgómag, kesudió, dió, rizs, teljes kiőrlésű lisztből készült ételek.