A depresszió, a szorongás és a kardiovaszkuláris (szívet és/vagy érrendszert érintő) betegségek közti összefüggés egyre jobban foglalkoztatja a kutatókat. Egyes szakemberek szerint a szorongás nem csupán következménye, hanem oka is lehet a szív eredetű megbetegedéseknek. Gondolta volna, hogy Európában közel 70 millió ember szorong? A szorongás az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegségnek számít. Szorongást, depressziót eredményezhet például nagyfokú félelem és bizonytalanság, pánikbetegség vagy post-traumatikus stressz. Megfigyelések szerint ez az állapot nőknél gyakrabban fordul elő.

De milyen hatása van a szorongásnak a szívre?

A szorongás extra terhet ró a szívre. A kutatások alapján egyre világosabb, hogy az ehhez a tünethez kötődő szólások, mint „majd kiugrik a szívem a helyéről”, „mi nyomja a szívedet”, „nehéz a szíve”, bizony a valóságról szólnak. A szorongás gyakorlatilag nem más, mint egy állandó, többé-kevésbé súlyos félelmi, más szóval stressz állapot, amelynek során a teljes szervezet felkészül a hirtelen reakciókra, támadásra vagy menekülésre. A szív hevesebben ver (hogy a várható, rendkívüli erőkifejtéshez elegendő oxigént juttasson az izmokhoz), a légzés szaporább lesz, az izmok valamelyest előre megfeszülnek (ezért van, hogy a nyakszirt, vállöv masszírozása jó stresszoldó hatású, mert nem csak a stressz hat az izmokra, de az izmok visszajelzései, ellazulása is a stressz szintjére). Ez természetes állapot, de a természetben huzamos ideig nem fordul elő.

Ahogy idő előtt tönkreteszi egy autó motorját, ha az alapjárati fordulatszámot állandóan magasan tartjuk, úgy terheli túl a szívet és az érrendszert az állandó stressz, és az ezzel járó, folyamatosan megnövekedett terhelés.  A szorongás testi tünetei különösen károsak lehetnek akkor, ha valakinek már van valamilyen szívet vagy az érrendszert érintő megbetegedése.  A szorongás a következő szívbetegségekkel és szív eredetű kockázati tényezőkkel hozható összefüggésbe: gyors szívverés (orvosi szakszóval: tachycardia), emelkedett vérnyomás, koszorúér-betegség, infarktus.

A szorongás az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz hasonló súlyú rizikófaktornak számít. A szorongás, mint rizikófaktor súlyát tovább fokozza a szorongás következtében kialakult (pl. mozgásszegény) életmód.

Mit tehet a szorongás elkerülése érdekében?

• Az első és legfontosabb, hogy ne szégyelljen segítséget kérni! Amennyiben észleli magán a szorongásra jellemző tünetek megjelenését, forduljon szakemberhez (háziorvosához vagy pszichológushoz)!
• Segíthet a rendszeres testmozgás!
• Ne forduljon magába, keresse barátai, családtagjai társaságát!
• Ügyeljen rá, hogy mindig aludjon eleget, az alvás legyen kellően pihentető!
• Étkezzen rendszeresen és egészségesen (kiegyensúlyozottan, változatosan)!